Néhány fegyveres összecsapás csak azért került a históriás könyvekbe, mert alig kezdődött el, már véget is ért

Kurta háborúk Top3

A Földön jelenleg is számos fegyveres konfliktus zajlik, köztük olyan aprók is, amelyet szinte a helyi történetírás sem jegyez fel.

A rekordereknek azonban könyvben a helyük, íme a történelem három legrövidebb feljegyzett háborúja.

3. Indiai-pakisztáni háború, 13 nap
A brit gyarmatbirodalom felbomlása után Ázsián két gigaállam is létrejött, India és Pakisztán, amelynek két tartománya egymástól 1500 kilométerre feküdt. A Kelet-Pakisztán 98 százalékát adó, a nyugatiak által folyamatosan elnyomott bengáliak 1970-ben megnyerték a választásokat. A nyugatiak nem ismerték el a voksolás végeredményét, majd fegyveres erőt is bevetettek akaratuk érvényesítésére.

A bengáliak oldalán viszont hadba lépett India. 1971. december 3-án megindult a hadigépezet, amely 16-ra tönkreverte a pakisztáni seregeket. A béke feltételéül el kellett ismerniük a keleti országrész helyén létrejött új államot, Bangladest.

2. Arab-izraeli háború, 6 nap
1967. június 5-én hajnali 4 óra 30-kor egyiptomi gépek repültek be az izraeli légtérbe. A támadókat egy óra alatt lelőtték, majd a zsidó állam válaszcsapásként megsemmisítette az ellenük összefogott Egyiptom, Jordánia, Szíria és Irak légierejének 75 százalékát. A második napon az izraeli páncélosok támadtak rá a Sínai félszigeten gyülekező ellenséges harckocsikra. A harmadikon Mordecháj Gur ejtőernyősei elfoglalták Jeruzsálemet, amely kétezer év után került újra zsidó kézre, Jordánia pedig kilépett a háborúból. A negyedik napon vívták a történelem egyik legnagyobb tankcsatáját, amelynek hatására Egyiptom is elfogadta a tűzszünetet. A következő két napban a Golán fennsíkról kiverték a szíreket is. A hatnapos háború végén Izrael kezére került Kelet-Jeruzsálem, a Gáza-övezet, a Sínai-félsziget, Ciszjordánia és a Golán fennsík.

1. Angol-zanzibári háború, 45 perc
A világ legrövidebb fegyveres összecsapását, amelyet ultimátum és hadüzenet előzött meg, egy szétszórt figyelmű helyi lakos sem biztos, hogy észrevette. Az 1896. augusztus 25-én elhunyt, angolbarát Hamad bin Tuvaini szultán halála után unokaöccse, Kalid bin Bargas ragadta magához az ország irányítását. A britek viszont egy másik utódnak, Hamud bin Mohamednek örültek volna, akivel szerintük jobban tudtak volna együttműködni. Ezért ultimátumot adtak az új szultánnak, hogy mondjon le a hatalomról. Ő ezt nem tette meg, így augusztus 27-én, reggel 9 órakor öt brit hadihajó elkezdte lőni a palotát, ahol híveivel együtt elbarikádozta magát. Eközben partra szállt több angol tengerészgyalogos alakulat is. A királyi épület hamarosan ledőlt, a britek pedig precízen 45 perc után abbahagyták a tüzelést. Az új uralkodó a német nagykövetségre menekült, a legújabbat megkoronázták, a támadók pedig kártérítést fizettek a rommá lőtt épületért.

vissza